Egy kis filmajánló

Az új lakásban, ahol lakom, a fiúk minden este ajánlanak valami filmet, amit meg is nézünk akkor este vagy elmarad estéről és megnézem egyedül másnap :)

A ma reggeli filmem ez volt:

                              Nyugodt lélekkel tudom ajánlani :)
                                                                          Kellemes nézelődést :)

Pontosan 22 éve

           Ma, pontosan 22 éve, 1990 augusztus 8.án egy szerdai fülledt nyári napon napvilágot láttam szülővárosomban Csíkszeredában.Hálát adok édesanyámnak, hogy világra hozott.
          Köszönöm!
      
 
          Ma születésnapomat távol otthonomtól, Temesváron ünneplem olyan személyek társaságaban akik minden nap megnevettetnek és fontosak nekem.

  

 

 

 

 

íme születésnapi tortám :)

 Kívánom mindenkinek, legyen ugyanolyan gyönyörű napja, mint nekem :)


                 

Just a little gift

Pajzán kis álom

Rövidnek tűnt az éjszaka,

hisz érdekes álmom vala.

Pajzán álom rebbent szememre,

melybe egész testem belerezzent.

Meztelen testem a völgy ölén,

egy árnyék hajolt fölém.

Újja bőrömet érinti.

Vajon ezt megteheti?

Érintese csiklandoz,

lehelete illatos.

Arcát nem látom, 

hangját nem hallom.

Bőre puha és selymes,

ez a személy selytelmes.

Ismerős az illata,

vajon ez ő volna?

Bőre bőrömhöz simul,

arcom pirosra pirul.

Érzem szerelme hőlyét,

mostmár mindenem az övé.

Apró kis csókokat érzek testemen,

ezt akármikor felismerem.

Sejtettem, hogy ő az,

de igy tudom biztosan.

Testem kélyben úszik,

az ég alja már izzik.

Lassan kinyitom szemem,

Szerelem ül keblemen. 

Érzések

Csalódtam, de mégis sóvárgok.

Sóvárgok azért, mi nem lehet enyém,

Melynek izét egyszer éreztem,

De feledni nem tudom.

Egy iz, mely csodálatos vala,

Ha újra érezném az maga a csoda.

Sóvárgok az illatért,

Mely körbe vett egy éjjelen,

Azért a lágy érintésért,

Melyet feledni nem lehet.

Egy illat, mely hasonlithatatlan,

Várom, hogy újra szagolhassam.

Csalódásom enyhül

Sóvárgásom fellendül.

Lendülete hiába,

Ő már a másik utat járja.

Mégis ott a remény, hogy újra érzem,

Melyet egyszer elveszni véltem.

Úton

Egyedül egy utcán,

nem tudva mi vár

sétálok a járdán,

csak a Hold figyel rám.

Érdekes fények,

érdekes lények.

Sietnem kéne,

de mintha félek.

Haladok tovább,

nem tudom hová.

Ismerős a hely,

mégis bennem a kétely.

Megérkeztem.

Remeg a kezem.

Be kéne mennem,

Muszáj megtennem.

Kinyilik az ajtó,

a levegő maró.

Óvatos vagyok,

hisz nem tudhatom.

Nem látok semmit,

Nem tudok mit tenni.

Sötét ez a hely,

mégis nyugtat e csend. 

Egy kis tavasz a szobámba :)

illatozó virágok közt kis katica bogár